Mi történik velem ???

Reggel az ágyon lefordulva keltem. Felkeltem, felöltöztem és megcsináltam a hajam. Épp mentem ki amikor anya lelökte a kezével a bögrémet. Nem tudom, hogy csináltam, de a szoba egyik feléből a másikba szuper gyorsasággal oda rohantam és elkaptam a leeső bögrét. Anya kicsit hátra hőkölt és nagyon meglepődött.
- Ez meg mi volt?
- Nem tudom. - néztem vissza oda ahonnan idáig eljöttem villám gyorsan.
- Néz rám . -kérte anya és a szememet vizsgálta. Nagyra nyitottam szemeimet és vártam anya reakcióját ami nem volt megnyugtató, mert megijedt arcot vágott.
- Mi az ?
-  Peter gyere ide és nézd meg - hívta aput anyu.
- Mi a baj?
- Nézd meg a gyerek szemét.
-Hmm - vizsgált meg apu is.
-Mi az?Mi van a szememmel??
- Semmi csak kicsit nagyobbak lettek az erek a szemedben.
- És az baj?
- Nem nem baj csak egy kicsit megerőltetted a szemed ennyi.
- Akkor anyu miért ijedt meg annyira ?!
- Ööö.. -nézet apu anyura.
- Csak mert még nem láttam ilyet. - húzta ki magát anya.
- 18 éve vagy orvos és még nem láttál ilyet?
- Ööö igen vagy is hát ... - próbálta kimagyarázni magát anya, de szerencséjére meg jött Annie és mennünk kellett a suliba. Út közben elmeséltem Annienek , meg ő is ellenőrizte a szememet ,de szerinte tök normális a szemem. Amúgy a fekete ruhás banda megint ott tanyázott. Ugyan úgy minket néztek amikor a látó körükbe kerültünk. Nekem már minden napos volt ,hogy Annie és a banda egyik tagja farkas szemet néz. Mikor beértünk a suliba mentünk is az öltözőbe, mert tesivel kezdünk. Becsengetésre készen is lettünk és tornasorba állva vártuk a tanárnőt aki azt mondta 8 kör futás utána játék. Az egész osztály kirontott az udvara és elkezdtünk futni. Na hát ez érdekes volt, mert mikor elkezdtem futni beértem a fiúkat akik mindig gyorsabbak a lányoknál. Annie próbálta velem együtt futni de túl gyorsnak bizonyultam.
- Rebiii gyere ide!
- Mi az ? - mentem oda Anniehez.
- Még is mi pokol történt veled , hogy ilyen gyors vagy ?
- Jah hát nem tudom reggel is jöttem ki a szobámból anyu pont akkor lökte a könyökével a bögrét és én meg mintha oda teleportáltak volna elkaptam. - meséltem.
- Azta ... nem vagy te beteg ?
-  Nem - nevettem el magam.
- Ezt én magam fogom kivizsgálni - futott el Annie.
- Hjaj - sóhajtottam és én is neki lendültem újra 8 körnek. Sikerült Anniet utol érnem sőt le is hagytam. A fiúk közül 2 nem tudtam lekörözni ,de így is büszke vagyok magamra. Mikor végeztem megálltam piheni és megvártam Anniet.
- Kééész - fújta ki magát.
- Jah - mosolyogtam.
- Hallod Rebi te tök sápadt tuti nem vagy rosszul ??
- Persze.. Mondjuk picit szédülök és 2 láttok belőled de jól vagyok hidd ....el - nem tudtam rendesen befejezni a mondatott mert minden elsötétül körülöttem. Nem láttam semmit csak a nagy feketeséget és fehér pontokat. Lehet , hogy elájultam ?! Nem tudom. Nem érzek semmit csak azt , hogy hideg van . Hidegebb a megszokottnál. Fázom. Egyedül vagyok. Nincs itt Annie ,se a szüleim. Nincs itt senki. A fehér pontok vörösek lettek és folyt belőlük valami. Valami vörös folyadék. Lehet hogy vér az? Megérintem. Vér. Megkóstolom. Ízlik. Kívánom, Még többet akarsz! Vért akarsz! Mert vámpír vagy!!! ...víz hangzik a fejemben egy hang. Azt mondja vámpír vagyok. De én nem vagyok vámpír! Vámpírok nem léteznek... Nem ,nem, nem!
- NEM! - kellek felrémülten az orvosi szobában.
- Mi a baj Rebecca ??? - néz vissza rám Annie, és a suli orvos.
- Hol vagyok?
- Az orvosi szobában, ugyan is össze estél nekem a torna óra kelős közepén és fél órán keresztül feküdtél itt és csesztél életjelet adni!! - akadt ki Annie. - Rohadtul aggódtam érted ,de hál' istenek élsz. - könnyebbült meg Annie.
- Ööö... Bocsi ?
- Ezt kérdezed vagy kijelented.
- Kijelentem. - ijedtem meg Annietől.
- Azért. Hm. - vágta be a durcit. Mikor úgy tapasztalta a suli orvos hogy befejeztük hozzám fordult és elmondta a megállapítását.
- Nos Rebecca azt ajánlóm menj haza és pihend ki magad. De aggaszt a sápadt szinte már hófehér bőröd. Szerencsére a szüleid a legjobb orvosok közé tartoznak a városban szóval ha megvizsgálnak akkor majd ők segítenek - mosolygott rám az orvos. - Ezért ma igazolom minden órádat, hogy haza tudj menni és Annie - fordult Anniehez.
- Igen ?
- Szeretném ha haza kísérnéd ,de - tette fel az ujját mielőtt még Annie beleélné magát a képzeletébe - Téged nem mentelek fel , mert te jössz is vissza.
- Nee mááár , de én is rosszul vagyok - erőszakolt ki magából pár köhögést , majd drámaian elkezdett fulladozni utána mintha a fényt látná feltartotta a kezét és "elájult" . Ebben csak annyi volt a hiba, hogy mikor össze esett szó szerint  lefejelte a padlót és az iszonyatosan nagyot szólt. Én és a suli doki csak nevetünk.
- Így kong a fejed?! Lehet az a bajod, hogy üres - nevetem.
- Kuss inkább menjünk - kelt fel Annie a földről és a fejét fogta. - Aaaa ez kibaszottul fájt -szisszent fel.
- Kell neked "rosszul lenned". Viszlát doki - köszöntem el.
- Sziasztok lányok - mosolygott ránk. Felmentünk az osztályba össze pakoltam addig Annie szólt az ofőnek és elmesélte, hogy mi történt. Az ofő megértett mindent így elengedett. Felöltöztünk és már mentünk is hozzám. Mikor a befordultunk az utcánkba nagy meglepetésünkre a fekete ruhás banda volt ott. Épp egyikőjük szált ki a kocsiból és mindenkinek szét osztott valami vörös italt. Nem tudtam rendesen megalapítani mi volt az de az egész csomagtartó azzal volt tele. A ház előtt elköszöntem Annietől, hogy mi hamarabb menjen vissza a suliba és közben megint össze találkozott a szemem azzal a srácéval . Éppen beszélgetett valakivel a bandából, de egy folytában engem nézet.


















Rendesen szemügyre vettem azért. A fekete pulcsi alatt persze ott látszott a színes feliratos póló ami majdnem leért a térdéig, fekete szakadt farmert viselt és ugyan olyan színű hosszú szarú bakancsot hordott amin arany szegecsek díszítették. Valahonnan nagyon ismerős volt csak nem tudtam honnan. Mintha ismerném valamilyen ügyből kifolyólag. Mikor már egy jó ideje szemeztünk úgy döntöttem én szakítom meg és hátat fordítva neki bementem a házba és még egy utolsó pillantást vettettem rá mikor becsuktam az ajtót. Levetkőztem kivettem pár itthoni ruhát és elmentem letusolni. Gondoltam a forró víz elfelejteti velem azt a gyönyörű tekintettét, de nem sikerült. Felvettem a ruhákat és egy gyors fésülködés után azért kinéztem az ablakon, hogy itt vannak-e még. 1 centit se mozdultak. A szememmel a titokzatos szöszit kerestem és nem is volt olyan nehéz megtalálnom. A házakat nézegette mikor a miénkhez fordult és meglátott engem. Gyorsan elmentem az ablaktól és inkább zenét hallgattam. Kifeküdtem az ágyra és átadtam magam a zenének. Elgondolkoztam az egész napon és már annyira bele merültem hogy elnyomott az álom. Elaludtam úgy hogy a zenét ki se kapcsoltam és a fejemen maradt a fejhallgató is.