Ennek így kellett történie

Egy Vámpír kocsmával álltunk szembe. Nagyon büdös alkohol szag csapot meg, amihez nem voltam hozzá szokva ezért köhögtem egy sort.
- Jól vagy? - állt mellém Suga.
- Fogjuk rá. - mondtam két köhögés között. Jin állt a másik oldalamra és lágyan megsimogatta a hátam. Biztatóan rá mosolyogtam. Körül néztem és mindenki szempárjával találkoztam.
- Miért néznek minket ennyire?
- Suga és Jimin miatt. Ha ők is vámpírok lennének ránk se hederítenének. De ha jobban megszagolod Jiminniet és Sugát akkor érzed, hogy tényleg erős szaguk van. - magyarázta Kookie. Bele szagoltam a levegőbe , jimin és suga irányába és tényleg erős szaguk volt.
- Huh
- Ugye?!
- És Jin ?
- Jinnek nincs szaga őt észre se veszik.
- Oh értem.
- Szerintetek hol lehet ? - kérdezte Jin Sugától és Jimintől. Bele szimatoltak a levegőbe és azonnal egy irányba fordultak.
- Arra ment - mondták egyszerre. Elindultunk abba az irányba ,amikor meg láttunk valakit.
- Vivi ? - ismertem fel a csajt aki nagyban elnevetgélt pár hobónak kinéző foszerrel.
- Szia Rebi. - jött oda és ölelt át Vivi.
- Hát te ? Mit keresel itt ?
- Apumé ez az egész. Meg vette Jimin apjának az egyik farkas ismerősétől. - menőzött Vivi.
- Tessék ?! - akadt ki Jimin. - És én erről miért nem tudok ?
- Minek ?!
- Várj de te nem angyal vagy ? - értetlenkedtem.
- De.
- Akkor hogy lehet az apád vámpír?!
- Örökbe fogadtak.
- Oh szegénykém. - szomorkodtam.
- Ááá már nem izgat tök jó fejek meg minden szóval. - mosolygott ránk.- Amúgy miért jöttetek ide? Nagyon néznek titeket és kicsit féltem itt Rebit.
- Rent keressük, nem láttad ? -kérdezte Jin.
-Rent? A Nu'est-ből ? De halálra issza magát.
- Miii ??? - sikítottam fel. - Hol van ?
- Egy külön szobát kért fent lesz a következő emeleten 45-ös szoba. De én nem zavarnám a helyetekben!
- Miért? - kérdezte Suga helyetem is.
- Vért ivott alkohollal.
- Ne - hüledezett Kook.
- Mi az ? - néztünk mindannyian Kookie-ra.
- Ha egy vámpír túl sok vért iszik alkohollal meg vadul! - mondta Jungkook. Magam elé néztem és elgondolkoztam. Mindenki lefagyott. Hirtelen ötlet folytán villámlépéssel elindultam a lépcsőhöz majd azon fel ott hagyva a többieket Vivivel. Felrohanva megpillantottam az egyirányú folyosót és annak a végében volt a 45-ös szoba. Villámlépést használva oda mentem és bekoppogtam.
- Mi van már?! - jött a flegma hang az ajtó túloldalán.
- Ren én vagyok az Rebi!!!
- Ööö.. hagyj magamra!
- Nem! - próbáltam kinyitni az ajtót,de nem sikerült majd egy nagyot rántva azon kinyílt. Ren az ágy mellett volt elterülve tök részegen.



Oda rohantam hozzá, felültettem és átöleltem. A könnyek amiket eddig visszatartottam most előjöttek a szememből. Éreztem ahogy Ren keze a hátamat simogatja.
- Miért csináltad ezt magaddal ?
- Mert éreztem, hogy már nem szeretsz sehogy. Hazudtam neked. Inkább leszel mások társaságában csak, hogy ne szívj velem egy levegőt. - kezdet ő is sírni.
- Ren ...Téged is anyumék kértek meg, hogy ne mond el nekem , hogy mi vagyok ?
- Igen. De már mit számít! Te úgy is el vagy a BTS-el , a Boyfriend ficsúrjaival meg még tököm tudja kivel. - dobta neki a falnak a mellette lévő sörös üveget.
- Ne mondj ilyenek , igen is számít , mert akkor nem haragszom rád , megbocsájtok , hallod!  - fogtam két kezem közé az arcát , hogy rám nézzen. - Nem haragszom rád Ren! Te vagy a legjobb fiú barátom és tudd szeretlek Ren!
- Persze , ezt is azért mondod mert megsajnáltál!
- Nem nem azért mondom én komolyan szeretlek Ren! Emlékszel amikor próbáltad ki találni kibe vagyok szerelmes ? Beléd vagyok szerelmes Ren! Be is bizonyítom.
- Hogyan biz... -nem tudta befejezni mert megcsókoltam.



Hosszú forró csók volt. Puha ajkai az enyéimre tapadtak. Nem akartuk abbahagyni, de muszáj volt levegőt vennem. Igen ő bírta volna még, de én nagyszerűen elrontottam azzal hogy kicsi a tüdőm. Szemébe néztem és meglepődést láttam benne.
- Ugye nem voltam olyan rossz? - nevetem el magam kínosan majd megtöröltem az arcom.
- Tényleg így érzel irántam ? - ült fel rendesen.
- Igen.
- Akkor tud én is így érzek irántad.
- Tényleg? - csillogót fel a szemem.
- Tényleg. - mosolygott rám és végig simogatta az arcom. Felálltam és segítettem neki is felállni. Áttettem a kezét a nyakamon majd átfogtam a derekát és úgy mentünk le a többiekhez.
- Hogy van ? - jött oda Jin.
- Jól van szerencsére nem ivott olyan sokat. - mosolyogtam rá.
- Na mi innen átvesszük. - jött oda Suga és Jimin. Kivitték a kocsihoz és beültették hátra. Mi is indultunk Jinnel amikor kezdtem hiányolni valakit.
- Kookie te nem jössz ? - néztem vissza rá.
- Nem előbb hívta Tae Tae Vivit, hogy mindjárt jön és akkor már megvárom. - mosolygott Kook.
- Oki akkor szia vigyázz magadra!
- Te is Sziasztok - köszönt el tőlünk. Kimentünk a kocsihoz és mi is beszálltunk. Út közben mindent elmondtam a fiúknak, hogy mi volt.
- Szóval akkor ti most jártok ? - nézet rám Jin.
- Hát igen úgy ahogy.
- Ennek örülök.
- Biztos ?
- Igen.
- Oki csak a te véleményed számomra fontos.
- Ezt jó hallani. - mosolygott rám.
- Két szerelmes pár mindig együtt jár egy pohárból isznak, mindig össze rogynak. - énekelgetett Jimin.
- Haha nagyon vicces - pöcköltem meg a fülét.
- De most komolyan a csaj fogy vigyázni a fiúra?! Nem fordítva kéne? - értetlenkedett Suga.
- Ez csak egyszeri alkalom volt.
- Ha te mondod - hagyta rám.
- Megérkeztünk. - jelentette ki Jin. Kiszálltunk az autóból. A fiúkkal megbeszéltük, hogy ma nálam alszik Ren, mert ilyen állapotban nem hagyom egyedül! Suga és Jimin segítettek be vinni és letették az ágyamra. Anyuék halkan nézték hogy mit csinálnak.
- Köszi, hogy segítettetek - mosolyogtam rájuk.
- Ugyan alap dolog - mosolygott rám Jin.
- Na gyere te nagy hős Rapmon és a többiek várnak ránk - ráncigálta ki Jimin és Suga Jint. Még integettem nekik az ajtóból majd be mentem. Apuék ijedten néztek rám.
- Kislányom mi történt ? - jött oda apu. Én nem szóltam semmit csak bementem Renhez és magunkra zártam az ajtót . Levettem  a dzsekijét és a pólóját meg kinyitottam az ablakot is, mert Renről csak úgy folyt a víz. Este felé letusoltam és megkajáltam is. Ren végig aludt mindent majd fél 11-kor én is oda feküdtem mellé és átölelve elaludtam. Forró felső teste felém fordult és nagy karjával vissza ölelt. Azon gondolkoztam még így félálomba ,hogy lehet ennek így kellett történi-e? Biztos.

Magyarázkodás

Reggel arra ébredtem, hogy valami vagy inkább valaki néz és a fúja rám a levegőt. Kinyitottam a szemem és Rennel találtam szembe magam.
- Mi a ...?!! - keltem fel közben bevertem a fejem a falba.
- Megijesztettelek? - kérdezte meg tök nyugodtan.
- Neeem - néztem rá szúrós szemekkel.
- Bocsi.
- Mit akarsz ?
- Sajnálom.
- Mit ? Ja azt, hogy eltitkoltad, hogy mi vagyok ? Vagy azt, hogy hazudtál ? Ne találtán azt, hogy a szüleimmel és Annievel összefogva elmentettek a Téli vámpír bálra és engem nem vitettek, pedig én is megvoltam hívva!? - ordítottam le a fejét. Meg se tudod szólalni, mert igazam volt.
- Rebi én .. - kezdte volna el a mondandóját,de közbe vágtam.
- Ren nem vagyok rád kíváncsi és ezért kérlek hagyj békén!
- Csak hagyj magyarázzam meg kérlek!
- Ren már nincs mit megmagyarázni! - néztem vele szembe majd kimentem a konyhába.
- De van. - jött utánam.
- Ren hagyj békén!
- Ne tedd ezt velem!
- Mit ?
- Ne taszíts el magadtól..
- Én nem dehogy , már megtetted magad! - könnyezett be a szemem. Elfordultam és gyorsan megtöröltem a szemem. Csináltam reggelit magamnak és leültem enni. Mikor megettem vittem volna ki, de épp kopogtak. Oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam.
- Szia - mosolygott rám Jungkook.
- Szia - öleltem át.
- Erre jártam és gondoltam elviszlek suliba.
- Ez kedves tőled. Gyere be mert még fel kell öltöznöm.
- Így is jól nézel ki. - kacsintott rám.
- Jaj már. - nevetem el magam. Majd Ren állt elénk.
- Gondolom indulni készülsz. - célozgattam arra hogy menjen már nincs kedvem látni!
- Nem csak üdvözölni akartam Jungkookiet. - mosolygott rá majd egymással kezet fogtak. Én csak forgattam a szemem majd villám sebességgel bementem a szobámba és felöltöztem.
- Mehetünk. - álltam Kookie elé.
- Huh a villámlépést használtad? - kérdezte Kook miközben az ajtó felé mentünk.
- A mit?
- Hát a gyorsaságot. Így hívják. Ne hogy már nem tudtad. - nevetett. - Oh basszus.
- Jó van na. - mosolyogtam kínosan.
- Nem, nem az. Jin - ordította én meg oda fordítottam. Jin az autóban ült a volán mögött.
- Szálljatok be. - intett nekünk. Oda sietünk és beszálltunk a kocsiba. Én Jin mögé ültem, Junkook meg az anyósülésre.
- Te mit keresel itt? - kérdezte Kookie felháborodva. Aha szóval kettesben akart volna lenni velem.
- Namjoon-nak kell a kocsi így elküldött érte. De látom egy fontos dolog érdekében jöttél el. - nézet rám a vissza pillantó tükörből majd rám kacsintott. Nem tagadom zavarba jöttem Jintől aki egy hangos kacajjal nyugtázta, hogy nekem tetszett amit mondott. Jungkook durcásan ült ott mellette és halványan elpirult, hogy Jinnek igaza volt mi szerint csak értem jött. Elindultunk a suli felé közben a Just one day  ment. Elkezdtem dudorászni a dallamát erre Jin elkezdte énekelni majd a Maknaénk is csatlakozott. A suli elé gurulva az iskolába tartó diákok megbámulták a fekete nagy kocsit és ha nem lett volna elég bámuló szempár mikor kiszálltunk már össze-össze súgtak.
- Na akkor én mentem. - vettem fel a táskámat a hátamra.
- Jó érted jövünk mikor végzel - mosolygott Kook. - És mikor végzel ? - jutott eszébe ez a fontos kérdés.
- Háromnegyed 2-kor.
- Akkor már mi itt leszünk. De menj nem akarjuk, hogy miattunk el késs így is már néznek téged páran - kuncogott Jin.
- Ááá csak a fél suli - nevettem el magam.
- Na szió - ölelt meg Jungkookie és adott még egy puszit is az arcomra. Persze viszonoztam az ölelést és én is adtam neki egy puszit. Oda mentem Jinhez is és neki is adtam egy ölelést és egy cuppanós puszit is amire el is pirult halványan. E érzelgős búcsúzás után be siettem az osztályba, de a folyóson még letámadtak páran, hogy honnan ismerem a BTS Jint és Jungkookot. Én csak azt válaszoltam, hogy SKH (semmi közöd hozzá). Hallottam pár olyat hogy "Fulladj meg Ryan!" meg "Akkor baszodj meg Rebecca!" de nagyon nem izgatott. Beérve az osztályba és áthaladva egy kréta és radír csatán leültem a helyemre. Rögtön utánam megérkezett Annie is. Tekintetünk össze találkozott, de ő előbb elvette rólam a tekintettét, mert eltalálta egy jó nagy kréta darab. Miután elküldte melegebb helyre a srácot ki eltalálta leült ő is a helyére. Az órák lassan teltek mind mindig és nem telt volna el szünet, hogy Annie nem akart volna oda jönni és megmagyarázni a dolgokat,de aztán még se jött. Na de utolsó óra után vagy is tesin az öltözőben oda szólt nekem suttogva, hogy maradjak itt míg a többiek ki mennek. Először nemet akartam mondani,de aztán még sem mondtam semmit. Mikor nagy nehezen kiment a többi lány Annie velem szembe állva elkezdte mondani valóját.
- Sajnálom, hogy hazudtam.
- Ok mehetek ?
- Rebi kérlek meg kell értened, hogy ez mind a te érdeked be volt.
- Nem hiszem.
- Miért ?
- Arra senki nem gondolt, hogy én mit akarok ? Hogy szerintem számomra mi a legjobb? Csak amit ti akartok az van ?! - mondtam meg Annienek.
- Én nem tudtam, hogy így érzel...
- Pedig, de .... És még annyit kérdeznék, hogy mióta titkoljátok el ezt előlem?
- Én azóta mióta .. Legjobb barátnők lettünk. - húzta el a száját. - Megkértek a szüleid, hogy ne mondjam el és persze nem mondtam el.
- Szóval ha nem kértek meg volna a szüleim erre akkor elmondtad volna ?
- Lehet.
- Oké. Nekem mennem kell köszönöm, hogy ezt elmondtad így már nem haragszom.
- Biztos?
- Igen biztos de megyek - rohantam ki az öltözőből ott hagyva Anniet. Be tettem a szekrényembe a torna zsákom majd ki mentem a suli elé. Jin, Kookie, Suga és Jimin vártak rám. Mikor Jin megpillantott elkezdett integetni nekem. Oda siettem és egy érzelgős üdvözlés után Kookie bemutatott Jiminnek és Sugának. A fiúk kedvesen üdvözöltek és azonnal egy hullám hosszra kerültünk. Kiderült, hogy Jimin is imád embereket kifigurázni és Suga is szereti a horror filmeket, mint én.
- Ez tök jó ötlet. - mondtam tök vidáman ugyan is Suga szerette volna ha együtt megnéznénk a Chucky-t.
- Oki akkor hétvégén ezt muszáj ezt össze hoznunk. - tervezgetett Suga.
- Oki. Viszont Jungkook kérdezhetek valamit?
- Persze hallgatlak.
-Ren nem mondta reggel, hogy hova megy vagy mit tervez mára? - kérdeztem meg. Jungkook csak egy nagyot sóhajtót.
- Mi az ?
- Tudom hol van Ren, de nem viszlek oda.
- Hova ?
- Sehova!
- Jungkook nekem beszélnem kell Rennel! Fontos!
- Mennyire? - nézet rám.
- Nagyon. - vettem komolyra a szót. Ő megint sóhajtott egyet.
- Jó elviszünk. Suga gyere - vonultak félre Sugával majd Jimint is hívta.
- Nincs az az isten, hogy én elvigyem oda - ordítozott Suga Kookkal.
- Tényleg veszélyes egy hely.- szörnyülködött Jimin is.
- Tudom ezért kérlek meg téged Jimin, hogy gyere velünk mivel te ismered a területet.
- De ha bajba kerülünk és Rapmon kinyír rád kennem az egészet - jött el Jimin onnan.
- Felőlem. És te Suga? Benne vagy ?
- Ha vita lesz ott hagylak! - ment oda a kocsihoz.
- Köszönöm - mosolygott rá Jungkook.
- Inkább szállj be a kocsiba.
- Megyek.- rohant oda hozzánk Jungkook.
- Téged miért nem hívtak ? - kérdeztem Jintől.
- Mert angyal vagyok és az angyalok tudnak mások fejébe látni.
- Lefordítva gondolat olvasó vagy ?
- Igen, ezért nem hívtak a többiek mert így is úgy is megtudom, hogy hova megyünk.
- És hova ?
- Nem mondhatom el. Így is szörnyű, hogy az a Ren gyerek hova jár.
- Oh oki.
- Beszálltok még ma? - dudált ránk Suga.
- Megyünk - mondtam és a villámlépést használva a kocsinál voltam. Jin is oda sietett. Suga ült a kormánynál mellette Jimin, Jimin mögött Kookie mellette én és Jin.
- Jobb ha bekötjük a szemed. - vett elő Jimin egy kendőt majd hátra fordult és bekötötte a szemem. Már mehetünk vagy 10 perce mikor megcsörrent a mobilom.
- Valaki pls. ide adja mobilom - kezdtem tapogatózni.
- Persze - hallotam Kookie hangját. Éreztem ahogy elveszi a táskám és elkezdi benne keresni a telefont.- A vámpírok menstruálnak ? - vágott fejbe ez a kérdés.
- MIIIIIII????
- Hát itt van egy táska azt hittem ebben van a mobilod ezért megnéztem mi van benne és aztán csak betétet találtam megy egy kis naptárt amiben napok vannak megjelölve és mivel te vámpír vagy azt hittem, hogy neked nincs menstruációd.. De úgy látszik van - örvendezett Jungkook ennek a felfedezésnek. Éreztem ahogy fullosan elönti a pír az arcomat. Jimin és Suga elől csak szakadtak a röhögéstől, ők jól el voltak. Aztán Kook egy nagyot jajgatott valamilyen okból kifolyólag.
- Jungkook okosabban néztél volna ki ha nem szólalsz meg. - rivallt rá Jin. - Ad azt ide! - vette el Kooktól a táskám és hála égnek ő azonnal megtalálta.
- Tessék - adta a kezembe. Felvettem és anyu aggódó hangját halottam meg.
- Haló Rebecca hol vagy ?
- Mit érdekel az téged?
- A kislányom vagy, persze hogy érdekel!
- Ne érdekelj az téged. Amúgy is nem akarsz nekem még többet hazudni ?!
- Ez nem telefon téma! Gyere haza és itthon megbeszéljük.
- Hát nagyon nincs kedvem haza menni majd talán valamikor sziaa-  tettem le a telefont. Síri csend volt míg beszéltem csak párszor röhögtek még Jiminék. Mikor megérkeztünk egy nagy fékcsikorgás jelezte. Jin óvatosan kivezettet a kocsiból majd mikor levette a kendőt a szemről nagyon meglepődtem hol vagyunk...



Folyt. köv. !^^

A bál

- Mi-lady megtisztelne engem egy tánccal? - csókolta meg a csuklom Donghyun.
- Igen - mosolyogtam rá. Láttam a szemem sarkából, hogy Rennek ez nem tetszik. Nem érdekel. Megszólalt a zene és Donghyun a tánc parket közepére vezetett. Szinte mi voltunk a legjobb pár a parketten.
- Huh a kisasszony nagyon jól táncol - forgatott meg és döntött hátra.
- Mi előtt ide költöztem volna kiskoromban táncoltam. - kuncogtam.
- Oh akkor értem, hogy miért van ilyen szép lábad. - kacsintott rám.
- Khm - köhögött mellettünk egy fickó. - Le kérhetem egy táncra a hölgyet - mosolygott rám.
- Hm nincs szívem oda adni ezt a drága törékeny gyöngyszemet - húzott magához Donghyun.
- Nálam biztonságban lesz.
- Hm de csak egy táncra -engedett el Donghyun. A fickó csak mosolygott egyet és kicsit kijjebb vitt szinte majdnem a folyóson táncoltunk.
- Most csak maradj csöndben és hallgasd a szüleid és Ren beszélgetését. - nézet a szemembe. Azt tettem amit mondott és füleltem
- ' Rebecca most Jasperrel van.- hallottam Ren hangját.
-  ' És mit csinálnak ? ' - kérdezte Annie.
- ' Táncolnak. Most nyugodt vagyok, hogy vele van nem, mint azzal a nyál géppel!'
- 'Japerrel?!' - kérdezte vissza anyu.
- ' Igen miért?' - ijedtek meg Anniék.
- ' Rebi nem tudja, hogy van egy fél testvére.'
- ' Jaj ne!' - nézet vissza ránk Ren. Én farkas szemet néztem vele egy ideig, de aztán feltűnően szomorúan elfordítottam a fejem rá nézve az idegenre.
- Szóval Jasper a neved? - kérdeztem meg.
- Igen.
- És a fél tesóm vagy ?
- Igen - sóhajtott nagyot - anyai ágról vagy is az anyánk egy, de az apánk más.
- És miért nem tudtam rólad?
- Azt nem tudom, de engem az anyád ...Az anyánk könnyen ott hagyott Magyarországon - mosolygott félszegen.
- Tessék !? - akadtam ki. - Az nem lehet!
- Igen . De már nem izgat.
- És akkor miért jöttél ?
- Először is, a Vámpír tanács mindig itt tartja a gyűléseket és hogy ne kelljen utazgatnom ide költözök egy közeli erdő szelére, hogy egyszerűbb legyen vadászni.
- Hogy érted hogy vadászni ?!
- A családom nem iszik emberi vért csak és kizárólag állati eredetű vért.
- És hogy bírod?
- Hát mivel lassan 32 éve hogy nem iszom emberi vért - nevette el magát. - Egész jól.
- Hány éves vagy ?
- Emberileg 24,de vámpír években 125.
- Úristen ? És akkor én ?
- Mivel te vagy a legfiatalabb gondolom 100 alatt vagy . Mikor születtél ?
- 1998-ben idén töltöttem a 16-ot.
- Huh akkor persze. - mosolygott. - Én akkor születtem mikor Magyarországon a jogalkotás történt.
- És akkor anyu meg hány éves ? - néztem fintorogva rá.
- Már nem emlékszem rá. - nevetett.
- Én is Magyarországon születtem. De 2 éves koromban mentünk Párizsba onnan Berlinben , akkor voltam 6 éves és onnan Bécsbe , ott csak 2 évet töltöttünk. Mielőtt ide jöttünk volna Bács után Varsóba mentünk.
- Jézusom és akkor , hogy voltak barátaid?
- Sehogy. Mondjuk Párizsban volt egy testvér pár akikkel nagyon jól elvoltam azokkal még most is tartom a kapcsolatot. Meg van egy Varsóban őt is nagyon bírtam vagy is bírom mert vele is tartom a kapcsolatot.
- És Magyarországon?
- A családtagokon kívül nem ismerek senkit onnan.
- Ez szomorú. És mi miatt utaztatok ennyit?
- Azt nem tudom.
- Értem.
- És milyen a másik családod?
- Nagyon kedvesek megértőek. Van még két fél testvérem. Leila és Adam. Ikertesók így mindketten idősebbek nálam. De nagyon jó fejek. Ha akarsz velük találkozni csak hívj fel és már ott is vagyok. - kacsintott rám.
- De nem tudom a telefon számod. - nevettem el magam. Elő vett egy névjegy kártyát és a kezembe adta.
- Most már tudod.
- Köszi. Leállhatunk a tánccal ? Már fáj a lábam - mosolyogtam kínosan.
- Okés - pörgetett meg utoljára majd le kísért a parkettről. Még beszélgetünk egy kicsit ,majd Jasperrel ittunk egy kis vért. Persze állati eredetűt, mert úgy döntöttem én is csak állati vért fogok inni és nem fogok embert ölni csak azért , hogy csillapítsam a szomjam. Miután meg ittunk a vért utána bemutatta nekem a BTS 5 tagját akik ott voltak.  Rapmon vissza fogottan de még is előkelően üdvözölt. Jungkook és Taeyhung egyszerre köszöntek nekem mosolyogva. J-hope intet nekem egyet és lágy hangon köszönt. Huh J-hope nyugodt..Ilyet is ritkán lát az ember. Jin volt a legaranyosabb ő kezet csókolt , majd meg dicsérte a ruhám.
- J-hope és Jungkook vámpírok. Taehyung, Rapmonster és Jin angyalok. - mondta Jasper.
- És Suga meg Jimin?
- Ők farkasok. - suttogta Rapmon.
- És a farkasokat nem látják szívesen a vámpírok és az angyalok. - tájékoztatott Jungkook.
- Miért?
- Mert még a múltban volt valami vita és a vámpírok az angyalok segítségét kérték, hogy le győzzék a farkasokat és kaptak valami nagy jutalmat is meg a farkasok valamikor csak heppből vadásztak angyalokra.Asszem ez, de szerintem tök szar, mert ez már nem a mi dolgunk hisz a múltban volt kit érdekel. Azt mondják élj a jelenben és ne foglalkozz a múlttal. Erre ők bele ragattak a múltba. - nyűglődött Taehyung.
- Oh ez szörnyű! - szörnyülködtem.
- Az, de nem tehetünk ellene semmit. - húzta el a száját Jin.
- Így mikor ilyen vámpíros dolgunk van ők vagy otthon vannak vagy elmennek hülyülni valahova. - magyarázta J-hpoe. Aztán oda jött egy lány Taehyunghoz, köszöntek egymásnak majd egy diszkrét csókot nyomtak egymás szájára.
-  Ő ki ? - suttogtam Jin fülébe.
- Ő itt Vivi Tae Tae barátnője. - mosolygott rájuk. Vivinek fekete haja volt hó fehér bőre és olyan energia bomba be ütése. Komolyan a csaj olyan nagy élvezettel dumált. Én csak mosolyogtam egy jót ezen.
- És a kis vigyori alma az ki ? - méregetett Vivi.
- Vivi ő itt Rebi. Rebi ő itt Vivi - mutatott  be minket V.
- Szió örülök a találkozásnak. - mosolyogtam rá.
- Ne hogy már ilyen udvarias legyél, lazulj el amúgy én is. - kacsintott rám. Egy jót nevetve ezen még beszélgetünk de aztán Jaspernek le kellett lépnie. Elköszöntünk tőle majd folytattuk a beszélgetést. Párszor rá pillantottam a kis hazug családomra, de nyugtáztam magamnak, hogy le szarnak hisz ők is el vannak. Olyan negyed 12 lehetett mikor lassan kezdtek eloszlani a vámpírok.
- Asszem megyek én is. - szólaltam meg majd rá néztem a talómra, hogy megnézem hány óra van.
- Tényleg menni kéne. - ásított Namjoon.
- Támogatom. - nyújtózott J-hope.
- Akkor menjünk. - ugrott ki Vivi Taehyung öléből.
- Gyere - karolt belém Jungkook majd a kijárat felé kezdett húzni.Felvettük a kapátokat majd még egy kicsit még beszélgetünk kint utána J-hope, Taehyung és Vivi leszakadtak tőlünk. Vivivel nagyon jóban lettünk még teló számot is cseréltünk. Így Namjoon Jin és Jungkook társaságában mentünk haza. A fiúk haza kísértek engem és út közben le részegettem a röhögéstől. Junkook és Jin nagyon nagy arcok. Rapmonnal meg se tudtunk szólalni a röhögéstől.
- Nah megérkeztünk. - néztem a házunkra és közben a szememet törölgettem, mert bekönnyeztem a nevetéstől.
- Holnap tali ? nézet rám Jin.
- Oki.
- Mondjunk eléd megyünk a suliba. - ugrott Namjoon hátára Jungkook.
- Oh az jó lesz - mosolyogtam - Nah megyek sziasztok - mentem az ajtóhoz.
- Sziaaa - mondták egyszerre majd elindultak volna ha Rapmon nem dobja le a hátáról Jungkookot. Bementem a házba és csak egy pillantást vetettem a nappalira majd bementem a szobámba. Átöltöztem, lemostam a sminkem és benyomtam a szunyát. Egy szót sem szóltam a nappaliban lévőkhöz. Ők se hozzám. Ez így ok.

Új szereplők:

Jasper Ryan : Vámpír




Vivien Hale: Angyal






BTS: Vámpír , Angyal , Vérfarkas 


(balról jobbra: J-hpoe, Taehyung, Suga, Jin, Jungkook, Jimin, Rapmonster)

Titkolozás

Karácsony utolsó napja 26. van. Tegnap a nagyszüleimnél a kereszt szüleimnél voltunk látogatóba. Persze Rubit is vittük. Az uncsi tesóim szét nyúzták szegényt, de jól bírta. Míg ők a kutyával el voltak engem a felnőttek bombáztak a kérdésekkel és egyéb unalmas kijelentéseikkel,mint ,hogy "Mekkorát nőttél!" vagy " Hányadikos is vagy ? Már 10.-es ! Emlékszem még mikor még kicsi voltál . És azok a nagy szőke göndör fürtök majdnem ellepték az egész arcod." Igen göndör voltam és ezt minden találkozásnál elmondják, de most jön az a kedvenc beszélgetésem mikor még 7 éves voltam és onnantól kérdezgetik." Na és van valaki aki tetszik? Mondjuk az osztályból vagy esetleg máshonnan, nincs?" Erre én megszólalok " Nincs azaz isten hogy az osztályból bejöjjön nekem valaki! Fel is akasztom magam! De igen van aki tetszik,de ő elérthetetlen mivel nem létezik. És erre ők "Hogy érted?" Válasz : " Tudod én szoktam nézni animéket... na a szereplőkből kiválasztok egy szimpi fiút és kijelentem ő lesz a férjem ,de ez kb. minden animénél elfordult már , hányat is néztem meg? Vagy 50-55. Mosolygok rájuk ők meg kínosan mosolyognak vissza rám és gondolom a fejükben telepatikusan megbeszélik, hogy komoly problémám van. Hát nem volt kedvem elmondani, hogy egy banda tagjába vagyok szerelmes akit már ismerek és a legjobb fiú barátom lett,  így meg tette ez a sztori is. Ma reggel Rubina sivítására keltem.
- Juj Rubina!!- halottam apu hangját. Rubi be jött a szobámba és azonnal felugrott hozzám.
- Na mi az? - simogattam meg álmosan. Ő csak egy arc nyalással jelezte hogy engem szeret a legjobban. Kikászálódtam az ágyból és ki mentem.
- Miért visított Rubi?
- Apád rálépet a farkára. - tette ki a kaját anya.
- Apuuuu - nyöszörögtem.
- Jó van na mentségemre legyen szólva, hogy minden hol ott van - tartotta fel apa a kezét ártatlanul. Leültünk enni majd felöltöztem és levittem Rubinát sétáltatni. Épp azt néztem milyen kecsesen jár drága szeretett kutyám mikor egy érdekes párt láttam meg beszélgetni. Ren volt az Annievel. Pislogtam párat hátha rosszul látom de nem. Közelebb mentem picit és hála az égnek most hasznára tudtam venni a kiélesedett halásomnak.
- 'Na mi van vele' ? -kérdezte Annie.
- 'Nagyon gyorsan változik és ez mind a hold miatt van.'
- 'A hold?'
-'Igen állítólag azt nézte mikor teli hold volt.'
- 'Jézusom és a szülei nem vették észre ?'
-' Nem bezárkózott.'
- 'Szegény Rebi' - ijedezett Annie. Mi van ???
- 'Jah de elég gyorsan változik az érzékszervei már kiválóak.'
-' Az átváltozás megfogja viselni.'
- 'Nagyon '.
- 'Köszi, hogy vigyáztál rá.'
- 'Héj ez alap' - mosolygott rá Ren. - 'És akkor ma este itt tali 8-kor ? És akkor innen mennénk együtt.'
- 'Oki és Rebi szülei tudják a bált ?'
- 'Igen beszéltünk mikor Rebi nem volt ott. Ők is ide jönnek és így 4 -en megyünk.'
- 'Oki és fehér vagy fekete estélyi igaz ?'
- 'Igen. Na mentem ne hogy meglásson senki szia.. Várj Rebi nem fogja érdekesnek tartani a hogy a szülei és mi se leszünk elérhetőek 8-tól kb. 12-ig.'
- 'Nem hiszem.'
- 'Oké na szia' - rohant el Annie. Ren még párszor körülnézet aztán zsebre dugott kézzel elment. Aha. Szóval ezek titkolóznak előlem és még a szüleim is! Oké akkor majd este talán mi is találkozunk. Haza mentem megmostam Rubina lábát majd bementem a szobámba és elkezdtem kutatni a fehér ruhám után ami szerencsére meg lett. Mindent előkészítettem estére és be göndörítettem a hajamat , látszót anyun is, hogy készülődik és apu is már kikészítette a szmokingját. Az ebéd grill csirke volt sült krumplival és utána meg francia süti amit anyu hozott. Kinyúltam a kanapén és egyből elnyomot az álom. Nem tom mennyit aludtam, de arra keltem, hogy anyu már estélyiben rakja be a fülbevalóját, apa meg épp begombolta az ingét. Rá néztem az órára és háromnegyed 7-et mutatott. Ki ugrottam a kanapéból és berohantam a szobámba.
- Hát ezt a gyereket mi lelte ? - kérdezte apu.
- Hagyjad inkább menjünk - sürgette anyu aput. Gyorsan felöltöztem felvettem a cipőm és egy alap sminket tudtam csak magamra rakni.




 Felvettem a kabátom és bezárva az ajtót villám gyorsasággal a találka helyére mentem. Ren és Annie már kicsípve várták anyuékat akik persze meg is megérkeztek. Nagy üdvözlés után elindultak a sötétségbe. Utánuk mentem, de vigyáztam ne, hogy észre vegyenek. Ren párszor hátra fordult és körbe nézet, gondolom azért, mert van egy olyan érzése, hogy követik őket. Ó igen baby én vagyok az. Kb. 15 perc séta után megérkeztünk egy tök normális családi házhoz ahova be is mentek.Vártam pár pillanatot és én is bementem. Na belül már nem volt valami normális. Tök fekete volt és tele volt fehér és vér vörös antik darabú tárgyakkal. Hallottam anyu magassarkújának kopogását így abba az irányba mentem. Egy lejáró volt ott. Lementem a lépcsőn befordultam és egy szekuritisel találtam magam.
- Neved? - kérdezte és a kezében tartó lapokat nézegetve.
- Rebecca Ryan - mondtam szinte már egér hangon. Az őr felvonta a szemöldökét és a voki-tokiba szólt.
- Főnök itt van egy Rebecca Ryan nevű lány. Ismeri ?
- Igen, hisz ő a dísz vendég. - jött a nyájas hang a voki-tokiból.
- Értettem elnézést, hogy zavartam. Bemehet - fordult felém majd kinyitotta az ajtót. Bementem és a falak hó fehérek voltak és rajtuk vörös tárgyak, a függönyök is vörösek voltak. Nagyon sokan voltak. Ott Eminem, 5sos 2 tagja, a BTS pár tagja , G Dragon, az Orange Caramel-ből Nana és Lizzy és még csomóan. Mindenki fehér ruhában, mondjuk kivétel a férfiak mert ők szmokingba voltak. Megpillantottam anyuékat ahogy nagyban elvannak Annievel és Rennel. Szinte ők voltak a leghangosabbak. Nagyon mérges voltam rájuk,de épp mikor oda mentem volna egy emberként fordult mindenki a kör lépcsőhöz ahol épp a Boyfriend banda jött ki.
- Köszönjük mindenkinek, hogy eljöttek a már 365 éve megrendezett Téli Vámpír bálra és külön köszönet jár a Fehér angyaloknak akik segítették megrendezni. - mosolygott Youngmin.
- Jó hírrel szolgálunk ugyan is a vámpírok száma nővekedet szerte a világban - jelentette ki Kwangmin.
- De sajnos így a vámpír vadászok száma is nőtt. - húzta el a száját Hyunseong. Mindenki nagyon megijedt és egy kis morajlás tört ki.
- Nyugalom! - csitítgatta No minwoo. - Mindent elkövetünk, hogy a vámpír vadászok kevesebben legyenek, mint mi.
- Ezért.. - tartotta fel az ujját Mirror Prince - ... Én és a csapatom valamint a tagok családja össze ül és kitaláljuk, hogy mi legyen.
- De most ne ezzel törődjünk, hanem érezzük jól magunkat és szórakozunk és üdvözöljük díszvendégünket.. - itt hatás szünetet tartott DongHyun. - A legfiatalabb vámpírt Rebecca Ryant!
 Meghökkenve néztem Donghyungra aki rám mosolyogva a kezét nyújtotta.



Kis habozás után elindultam felé és megfogva a kezét fellépkedtem a lépcsőn és szembe fordultam az emberekkel vagy is vámpírokkal. Mind mosolyogtak kivéve 3 vámpírt és 1 angyalt. Ren , Annie, anyu és apu inkább meglepett és "mi a szart keresel te itt?!?" fejet vágtak megfűszerezve egy kis dühvel...

Folyt kövi. ! ^^

Karácsony!!! Part2

- Sziasztok - köszöntöm anyuméknak.

- Sziasztok , Rebi nem is mondtad, hogy átakarod hívni az egyik kis barátodat. - mosolygott ránk anyu. Apu még mindig komoran nézett minket.
- Jó napot - mosolygott Ren a szüleimre. Apám felé nyújtotta a kezét aki egy kis habozás után megfogta és láttam, hogy meg is szorította.
- Jó napot - köszönt apám.
- Rebecca miért megy a mosó? - szólt ki anyu a fürdőből.
- Ja, igen ittunk forró csokit és Ren felsőjére ömölt az egész. - vigyorogtam kínosan.
- Oh értem. És Ren a szüleiddel töltöd a karácsonyt vagy a barátaiddal ?
- Ööö egyedül töltöm. - válaszolt Ren.
- Hogy hogy ? - ültünk le a kanapéra.
- Mert a szüleimhez nem tudok haza menni a havazás miatt a banda tagok meg bulizni mennek mind a 3 nap és nekem ahhoz  nincs kedvem - magyarázta Ren.
- Oh ez szörnyű - néztem rá szomorúan, aztán egy frappáns ötletem támadt. - Töltsd velünk a karácsonyt!
- Mi ?
- Igen nehogy már egyedül töltsd - mosolygott anya. Apa csak bólogatott.
- De nem akarok a terhükre lenni.
- Nem leszel a terhünkre. - nézett rá apu. Huh azt hittem már megnémult.
- Akkor ....... maradok - mosolygott rám.
- De jó - örvendeztem - Akkor anyu kezdhetjük mi a főzést?
- Persze menjetek - kapcsolta be anyu a TV-t.
- Gyere - ragadtam meg Ren kezét és a konyha felé húztam. - Te segítesz nekem töltött tojást meg browniet csinálni.
- Oké - mosolygott. A töltött tojással kezdtük ami egészen jól ment. Sokat nevetünk közben Ren a nagy röhögés közepette kiöntötte a tölteléket ezért újra kellett csinálni. A süti jól ment egy más arcát kentük össze a nyers, folyékony csokis tésztát. Betettük sülni és letöröltük magunkról a tésztát. A tojást is a hűtőbe tettük.
-  Készen vagyunk - mentünk ki a nappaliba.
- Tojás a hűtőben ? Süti a sütőben ?
- Igen, de mi most be mennénk a szobámba.
- Egyedül ? - figyelt fel apa.
- Nem, Rennel.
- Minek?
- Csak hogy valaki megkérdezze - nyújtottam ki a nyelvem.
- Maradjatok itt kint - marasztalt apu.
- De minek?
- Semminek menjetek csak be - küldött be minket anyu , ő meg kiment a konyhába. Bementünk a szobámba .
- És mit akarsz csinálni? - nézet rám Ren.
- Majd meglátod. - kukucskáltam ki az ajtó kulcs lyukán. Apa kikapcsolta a tévét és bement anyuhoz a konyhába..
- Most - mentem az ágyamhoz elővettem az ajándékokat majd apu ajándékát Ren kezébe nyomtam. - Kövess! - mondtam és egy mozdulattal kinyitottam az ajtót és olyan gyorsan is kiértünk. Ren nem kérdezett csak azt csinálta amit lesúgtam neki. Őt előbb vissza küldtem és Ren ajándékát is elhelyeztem. Majd rohadt gyorsan vissza mentem a szobámba , mint amikor a bögrés dolog történt, de fel se tűnt. Ren az ágyamon ült mikor beértem.
- Köszi - mosolyogtam rá.
- Nincs mit , de kérdezhetek valamit?
- Persze. -ültem le a székembe.
- Miért vagy te ilyen?
- Milyen ?
- Hát a látásod profi mert azon a poros , porcicával teli kulcslyukon mindent tisztán láttál és a gyorsaságod , az az már nem emberi.
- Nem értelek.
- A szemeid.. - jött közel az arcomhoz szinte már majdnem megcsókolt. - .. tök vörösek az ereid a szemedben és a pupillád olyan nagy mintha ha beszívtál volna.
- És?
- Ez nem jó.
- Mondom nem értelek. - aztán megrezzent a telóm. - juj teli hold lesz - örvendeztem.
- Mi ? Ezt honnan veszed?
- A telefonom mindig jelez mikor teli hold lesz.
- Akkor ezt osszuk meg a szüleiddel is. - ment az ajtóhoz.
- Minek?
- Hát hogy ők is ...ööö... ők is örüljenek  - mosolygott érdekesen,
- Oooookii - húztam fel a szemöldökömet. Kimentünk vagy is igazából Ren ráncigált ki anyuékhoz.
- Mond el nekik. - lökött oda anyuékhoz Ren.
- Jó jó ....Anyu képzeljétek ma teli hold lesz.
- Hogy mi???
- Most mi van ??
- S-semmi ti csak menjetek csináljatok valamit. - küldött miket ki. Miután ki lökött minket és ránk csapta az ajtót Ren ideges kezdett lenni.
- Komolyan nem értem mi van veletek? A teli hold szép mikor anyuék mindent elfednek hogy a hold fénye ne jöjjön be én beszoktam zárkózni a szobámba és direkt beengedem a szobámba a fényt.
- Tessék?!
- Most még mi van ?
- Ez veszélyes - mormogta magában Ren.
- Mi?
- Semmi. - épp ekkor jött apa és szólt hogy kész az ebéd. Meg ettük majd utána anyuék és Ren beküldtek engem a szobámba. Nem értem ....Tudom hogy az ajándékom miatt küldenek be, de legalább valami nyomos okot mondanának, hogy legyen miért bemennem. Miután ezen végig mentem úgy döntöttem kézen állok egy kicsit hogy elüssem az időt míg ezek az ajándékomat teszik ki. Szépen az ajtóhoz dőlve csináltam egy gyönyörű kézen állást míg egy zavaró tényező, vagy is apum úgy döntött hogy az ajtón keresztül akar hozzám bejönni. Ezzel nem volt semmi gond csak annyi, hogy nem kopogott így mikor ki nyitotta az ajtót egyszerűen a lábára estem (mivel kifele nyílik az ajtóm) és így ő meg seggre esett.
- Aúúúúh apu milliószor elmondtam, hogy kopogj mielőtt bejössz.
- Az én házam az én ajtóm!
- Az én házam is és az én szobám az én ajtómmal! - keltem fel és a fa alá néztem. Egy édes kiskutya gülü szemei néztek engem. - Kutyaaaaa - mentem oda hozzá és felkapva az ölembe magamhoz öleltem.
- Örülsz neki? - kérdezte anyu mosolyogva.
- Örülök?! Imádom!! - adtam neki pár puszit. - És mi a neve?
- Még csak fél éves és érdekes módon nem adtak neki nevet. - magyarázta apu aki már fel kelt a földről.
- És fiú vagy lány?
- Kislány.
- Akkor legyen a neve ..hmm.. Rubina!
- Rubina?!
- Igen olyan drága számomra, mint a rubint.
- Akkor üdvözlünk Rubina - simizte meg Ren.
- Ti is nézzétek meg mit kaptatok - néztem anyuékra.
- Oh oké - mentek a fához. Mikor anyu meglátta a porcelánokat sikítva megköszönte és még könnyeket is eresztett a tányérokért. Apu adott egy puszit és már le is ült hogy elkezdje olvasni e nagyszerű könyvet amit én vettem neki.
- Ren te mire vársz ? - tettem le Rubit , hogy menjen kicsit körül nézni.
- Én?
- Igen itt a tiéd is - vettem ki a fa alól majd nyomtam a kezébe.
- Oh köszönöm - adott egy puszit a homlokomra. Még szerencse hogy az ősök nem látták. Ren szépen óvatosan kicsomagoltam majd mikor kinyitotta a doboz el állt a szava.
- Ez ..ez..ez woow!!
- Hihii - mosolyogtam.
- Tényleg köszönöm!
- Alap - kacsintottam rá.
- Most te jössz csukd be a szemed. - mosolygott rám.
- Oki - takartam el a kezemmel a szemem. Ren mögém lépet és a nyakamba helyezett valamit.
- Kinyithatod. - vezetett oda a tükörhöz
- Ren ez gyönyörű és nagyon király ! - nézegetem a denevér medálos nyakláncot.



- Nagyon jól áll! - dicsért meg. A nap hátra levő részében Rubinával játszottunk és megettük a sütit is amit picit oda égetünk. Annie 7 körül felhívott, hogy Bécs mekkora és milyen szép meg hogy mit kapott a szüleitől. Miután kimesélte magát , én is elmondtam, hogy mit kaptam meg hogy Ren is itt volt. Na igen itt jött az a pár nap elmesélése amikor is Annie még nem tudtam, hogy Rennel találkozgatok meg, hogy egyáltalán van! Azt is elmondtam neki, hogy szerelmes vagyok belé és ezért ez az eddigi legjobb karácsonyom. Annie azért mondta, hogy vigyázzak magamra. Túlságosan is félt. Miután anya beszólt hogy le kéne tennem mert Annienek  nagy lesz a telefon számlája elköszöntem tőle.
- Annie jól van Bécsben van a családjával. - jöttem ki a szobámból.
- Az jó és mit kapott.
- Pénz, ruhát , egy fényképező gépet.
- Az jó.
- Na én asszem megyek - kelt fel Ren. - A srácok kb. most mennek el bevetni magukat az éjszakába és szeretnék otthon lenni, hogy ha haza jönnek legyen ki meghánytasa őket. - nevetett Ren.
- Oki kikísérlek. - mentem az ajtóhoz.
- Köszönök mindent Mr. Mrs.Ryan !
- Szia Ren örülünk , hogy itt voltál máskor is nyugodtan jöhetsz - mosolygott rá anyu - Várj csomagolok neked sütit.
- Köszönöm Mrs Ryan.
- Viszlát fiatal ember! - fogott apu vele kezet.
- Viszlát Mr. Ryan! - mosolygott Ren. Kimentünk az előtérbe és megvártam míg felöltözik. Anyu addig a kezembe nyomta a doboz sütit, hogy majd adjam neki oda.
- Nagyon jó volt ez a nap.
- Igen főleg, hogy itt lehettem veled - ment ki az ajtón és fordul vissza hozzám.
- Tessék kínáld meg a többieket is meg vele - adtam neki oda a sütit.
- Majd holnap nem hiszem hogy ma enni fognak valamit - nevetett Ren - Szia Rebi.
- Szia Ren - öleltem meg. Addig kint álltam a hidegben míg Ren el nem tűnt. Utána be mentem játszottam még Rubival majd eltettem magam holnapra.

Karácsony!!! Part1

3 nap telt el azóta, hogy Rennel megismerkedtem. Sokat találkozunk, de csak titokban, hogy ne legyen nagy vita ebből. Annie és a fekete ruhás bandának nem kell tudnia. És még mindig ott tartunk hogy Ren tudni akarja kibe vagyok szerelmes.Közben közeledik a karácsony és apu már megvette a fát is. Anyu már felhozta a pincéből a díszeket és azt majd mind nekem kell feltelnem. Lehet áthívom Anniet vagy Rent vagy áthívom mindkettőjüket, hogy jobban megismerjék egymást. Nem tudom majd eldöntöm, de még be kell csomagolnom az ajándékokat. Anyunak 2 porcelán tányért vettem amin gyönyörű díszek vannak, Apunak vettem egy orvos tudományos könyvet. Annie karkötőt kap hozzá való fülbevalóval és még vettem még egy személynek ajándékot...Rennek vettem egy R betűs medált amin koponyák vannak és azoknak vörös csillogó szemük van. Jól néz ki még azon is gondolkoztam, hogy megtartom és veszek neki valami mást, de nem nem leszek bunkó. A sulinak szerencse vége és szünet van és a legjobb benne nem kaptunk leckét! Mikor befejeztem a reggelit elcsórva a csomagoló papírt bezárkóztam a szobámba és elkezdtem csomagolni az ajándékokat. Miután megcsináltam eldugtam az ágy alá. Mivel nagyon semmit nem kellett csinálnom leültem olvasni.
- Rebecca elmentünk apáddal vásárolni - szólt be anyu a szobámba.
- Oki vegyetek nekem is valamit - ordítottam vissza.
- Oké - majd hangos ajtó csapással jelezték hogy elmentek. Tovább olvastam a könyvemet amikor csengetek,
- Ki az?
- Aki ajándékot hozott neked - halottam Annie hangját. Beengedtem és szorosan magamhoz öleltem.
- Nem leszek itthon karácsony este ezért most adom oda az ajándékod. - nyújtotta felém az ajándék zacskót.
- Akkor várj - be rohantam a szobámba és elő vettem Annie ajándékát. Addig ő leült a nappaliban. - Na itt vagyok - ültem le mellé. Át adtuk egymás ajándékát és neki estünk kicsomagolni.
- Nee máár - vettem ki azt a pulcsit a zacsiból amit már hetek óta nézegetem az egyik bolt kirakatában. - De hisz ez rohadt drága pulcsi.
- Áááá olcsón jutottam hozzá - dőlt hátra dicső mosollyal. Aztán megpillantottam egy árcédulát amit a kínai boltokban szoktak lenni.
- Ez mi? - mosolyogtam rá.
- Ööö...mentségemre legyen szólva nagyon elfoglalt voltam és lehet nem vettem észre. - mentegetőzött.
-  Jó jó de köszönöm hogy megvetted - öleltem át. - Na most te jössz.
- Igen - kezdte kicsomagolni az ajándékot Annie. - Ááááááá ez gyönyörű. - nézegette Annie az ékszereket.
- Szívesen - mosolyogtam.
- Köszönöm - ölelt át és adott két puszit. - De mennem kell majd írok vagy hívlak - kelt fel és ment az ajtó felé.
- Oki majd mondok valamit - mosolyogtam rá komiszul.
- Mit ?
- Valamit na szióóó - öleltem át utoljára.
- Oké szijjaa - nyitotta ki az ajtót és már rohant is haza. Be zártam utána az ajtót majd fel vettem a pulcsit és hozzá egy fekete bőr gatyát.

Kivasaltam a hajam és feltettem egy kis sminket majd elkezdtem feltenni a fára a díszeket. Aztán eszembe jutott, hogy át kéne hívnom Rent csak nem tudom a számát. Talán fent van facen hisz ismerősek vagyunk. Előkaptam a laptopom és gyorsan megnéztem fent van-e. De nem volt fent 2 napja. Na de jó. Kinéztem az ablakon hátha meg látom de egy lélek se volt az utcán.Így el kellett fogadnom hogy egyedül kell feldíszítenem a fát. Újra neki vágtam a fa díszítésének. Már csak a csúcs díszt kellett volna feltegyem, de olyan magas volt a fa hogy nem tudtam feltenni. Gondoltam majd később felteszem amikor anyuék is haza jöttek és épp kopogtak. Hah ez érdekes anyu itthon hagyta a kulcsát ? Oda mentem az ajtóhoz megnéztem a kis lyukon, hogy kikopogott , de senki nem állt az ajtó előtt. Kinyitottam és picit körül is néztem, hogy ki szórakozik. Kisétáltam,de tényleg nem láttam senkit amikor hátulról két kéz fonódott a derekam köré.
- Boldog Karácsonyt Rebikém - szólalt meg mögöttem Ren.
- Ren - fordultam felé és megöleltem - Neked is Boldog karácsonyt - adtam neki egy puszit. Na itt az élő példa a fiú-lány barátságra , ha leszámítjuk azt hogy szerelmes vagyok belé. Naa mindegy. Bementünk a házba és csináltunk forró csokit majd leültünk a kanapéra.
- És mizu?
- Semmi különös látom már áll a fa - vette szemügyre a csodálatos fát amit én díszítettem. - Gyönyörű,de ennél van egy dolog ami szebb.
- Mi? Mi lehet szebb egy karácsony fa amit én díszítettem? - akadtam ki.
- Hát ...- nézet mélyen a szemembe és jól szemügyre vett engem - Te - mosolygott
- Nem is igaz. - nyomtam egy párnát az arcába.
- Hééjj nah - nézet rám dühösen, mert elfelejtettem, hogy a kezébe van a forró csokija és így az egész a pólóján végződött.
- Oh basszus bocsi, bocsi ,bocsi.
- Semmi baj, megbocsájtok ha ki mosod - nevette el magát.
- Ohm na jó vedd le és adok egy pulcsit. - Mentem be a szobámba és elő halásztam a Nu'est-es pulcsimat.
- Neked van fiús pulcsid?
- Nem éppen ez inkább unisex. - nyomtam a kezébe és bezártam a szobámba, hogy át vegye a felsőjét. Nem is kellett sokat várnom 2 perc alatt át vette a kötött felsőjét.
- És még nem vagy nagy rajongók - jött ki nevetve Ren. Mikor rá néztem éreztem elönt a pír és inkább egy párnába temetem az arcom, hogy ne lássa.
- Na most meg mi bajod?
- Csak gombold be a pulcsit! - igen Ren elfelejtette össze gombolni így szép kilátás nyílt a gyönyörűen kidolgozott felső testére.
- Oh szóval tetszik a látvány.
- Készen vagy?
- Igen - ült le mellém , de persze nem gombolta be azért se!
- Oki megbízok benned ezért el veszem a párnát az arcomtól.
- Oké - mosolygott. - De várj ülj az ölembe, hogy tényleg megbizonyosodj róla, hogy be van gombolva - nevette el halkan magát. Na itt árulta el magát ,hogy nem gombolta be, de azért bele mentem a játékba. Abban a pár napban megtudtam hogy Ren csikis a hasán. Most vége! Nagy nehezen megtaláltam Ren lábait és csukott szemmel bele ültem az ölébe.
- Kinyithatod.
- Várj - elkezdtem kitapogatni majd mikor megállapítottam hol a hasa ( bevallom inkább simogattam a kocka hasát, de élveztem *-* ) elkezdtem csikizni. Persze azonnal kifeküdt az ágyra így még jobban hozzá tudtam férni.
- Áááá hagyd abba , hagyd abba - nevetett alattam.
- Oki egy feltétellel, ha végre össze gombolod.
- Jóh jóh naa - hagytam abba egy idő után. Bementem a fürdőbe és bedobtam a mosógépe a kötött felsőjét. Mikor kimentem Ren végre össze gombolta a pulcsit és úgy kémlelte a fát.
- Nincsen csúcsdíszetek?
- De van csak nem tudom felrakni.
- Segítsek?
- Feltudod rakni?
- Megpróbálhatom
- Oki - kezébe adtam a díszt és előkészítettem a telefonomat, hogy lefényképezem. Csodák csodájára sikerült fel tennie és még le is fotóztam.
- De ügyes vagy - mutattam felé a képet.
- És szexi - vigyorgott a telefonra majd rám.
- Óó de még mennyire - nevetem el magam. Anyuék közben megjöttek.
- Szia kicsim megjöttünk - jöttek be apuék  a nagy szatyrokkal. Hát azokat az arcokat amiket anyuék vágtak mikor meglátták, hogy én egyedül egy fiúval(!!!) nem lehet szavakba önteni...


Folyt köv. lesz ;) ^^

Csak hogy lássátok Ren kockáit. * lö pervi fej* Nem a történethez illő, de akartam hogy lássátok.

 

Ismerkedés

~...Jip apiya niga boyeo nugurang inna bwa 
  Soljikhi mal motaesseo geureom neol irheulkka bwa...~ ( Koreai ,Nu'est - Hello - Ren énekli)

Hallottam álmomban. Imádom Ren hangját olyan megnyugtató. Magát a bandát is szeretem, de legfőképpen Rent. Bevillant ahogy az egyik klipen komoly arcot villant a kamerába és bevillant a tegnapi szőke srác is. Hisz az .. Ren volt.! Hirtelen keltem fel az ágyból és azzal a nagy lendülettel mentem ki. Anyu és apu éppen a kávét iszogaták mikor kijöttem.

- Át mehetek Anniékhez ?

- Persze, de miért?

- Beszélnem kell vele sürgősen - rohantam vissza a szobámba és felöltöztem.. 

- Miről ? - kérdezte anyu mikor épp egy kekszet ettem meg az asztalon lévő tálból.

- Fiúkról, mert bele van zúgva egy fiúba és most jutott eszembe egy fontos információ arról a fiúról - vettem is fel a cipőmet , de még előtte még be rohantam a telómért. Felkaptam egy pulcsit és a kabátomat majd a sapkát jól a fejembe húzva indultam el. Gyors lépések közepette dobtam egy SMS - t Annienek hogy úton vagyok hozzá. Válassza csak egy Ok volt így elmélyesztve a telómat a zsebem legmélyére sietem hozzá. Persze hogy ne legyen unalmas az utam neki mentem valakinek és nem is akárkinek.

- Bocsánat nem figyeltem - igazítottam meg a sapkát a fejemen és felnéztem az emberkére akit elgázoltam. Megállt bennem az ütő ér is annyira lefagytam.

- Semmi baj - kelt fel majd jobban szemügyre véve engem már megismert.- Rebi...-suttogta. Én gyorsan felkeltem és futásnak eredtem ijedtemben.

- Rebi várj! - jött utánam. Mi a franc? Honnan tudja a nevem ? Csak nem kukkol engem egész nap? Lehet most is hozzánk akart jönni, hogy megkukkoljon! Perverz disznó Ren! De azért még édes.

- Rebi állj meg !

- Hagyj békén! - fordultam be Anniék utcájába.

- Hallgass meg Rebi !

- Ne kövess, hagyj már! - Kopogtam be Anniékhez majd ,mikor ajtót nyitót fellökve Anneit becsaptam az ajtót.

- Neked is szia - fogta a fejét Annie.

- Pssz. - dőltem neki az ajtónak és kikukucskáltam az ajtón lévő lyukon. Szerencsémre nem volt ott így hátat fordítva az ajtónak csúsztam végig rajta míg a földre nem értem.

- Ez meg mi volt ?

- Elmesélek mindent csak hagy fújam ki magam - lihegtem.

- Oké. - nézet rám gülű szemekkel.Bementünk a szobájába levettem a kabátomat és a sapkámat majd én bele ültem a babszák fotelébe ő meg a falnak támaszkodva feküdt az ágyon.

- Na mesélj

- Hát tegnapra nyúlik vissza a történet - kezdtem bele. 30 percen keresztül meséltem el a dolgok állását.
- Szóval azért rohantál ide hogy elmond aki veled szemezett és idáig üldözött az Ren a Nu'est - ből ?! - nézet rám Annie. Én hevesen bólogattam, hogy igen hidd el.
- Biztos vagy te ebben ?
- Igen 100% - ig biztos vagyok benne!
- És ha nem Ren az? Lehet hogy valaki más csak ugyan úgy néz ki.
- Nem, én meg ismerem Rent és tudom hogy ő az!
- Hjaj Rebiii.
- Most miért nem hiszel nekem ?
- Mert nem hiszem hogy Ren lenne az!
- Jó akkor mindegy hagyjuk - keltem fel és felvettem a kabátomat. - Nem értem miért nem hiszel nekem a legjobb barátodnak ?
- Mert ez nekem nem hihető - húzta el a száját.
- Oki akkor mentem - húztam el a csíkot.
- Rebi ne menj már el!
- De nincs kedvem veszekedni ezért inkább elmegyek. - nyitottam az ajtó és már mentem is ki a kapun. Nem volt kedvem haza menni ezért elmentem sétálni a parkba. Senki nem volt egyedül rajtam kívül! Vagy a szerelmével volt, vagy a legjobb barátjaival, esetleg a kutyájával, családjával. Leültem a közeli lépcső szélső fokára és gondolkoztam. Rohadtul hidegen hagyott hogy koszos lesz a gatyám vagy éppen felfogok fázni vagy megfázok.Nem érdekelt csak azon agyaltam, hogy mi történik velem, körülöttem. De egy tekintet rám szegeződött így nem tudtam sokáig gondolkozni. És nagy szerencsétlenségemre nem Annie volt az, hogy megbeszéljük a dolgokat hanem Ren.

Lehet azért mert oda fagytam vagy csak egyszerűen lusta voltam felkelni, de nem menekültem el. Nem futottam el előle. Oda jött hozzám és leült mellém. Aztán mintha régről ismernénk egymást elkezdet velem társalogni.
- Szia - köszönt
- Hahi.
- Hogy vagy ?
- Tényleg érdekel vagy csak úgy kérdezed? - vetem picit flegmára a dolgot.
- Érdekel.
- Szarul.
- Miért?
- Mintha nem tudnád.
- Mert nem tudom.
- Ne tedd már a hülyét!
- Nem teszem. Megkérdeztem miért vagy szarul ?! Nem kéne bunkónak lenni.
- Jó bocsi csak ki vagyok , mert nem tudom mi folyik itt körülöttem, meg azt se értem mi történik velem.
- Értem.
- De amúgy honnan tudod a nevem ? - idéztem fel a kis "fogócskánkat"
- Hallottam mikor a barátnőd egyszer elköszönt és megjegyeztem. Amúgy Ren vagyok. - mutatkozott be.
- Tudom. Ismerem a bandátokat, a Nu'est-ot.
- Tényleg? Ááh szóval egy rajongó vagy - mosolyodott el.
- Nem vagyok csak hallottam pár számotokat és megtetszett.- tagadtam le mindent. Ha haza érek eldugom jó mélyre a Nu'est -s pulcsimat.
- És kedvenc számod tőlünk?
- Sleep Talking és a Hello.
- Heh nekem is - mosolyog.
- Nagyszerű.- dobtam felé egy rövid mosolyt utána újra komor képet vágtam.- És amúgy mit akartál mondani?
- Mikor?
- Mikor neked mentem.
- Már nem tudom. - aha persze én is ezt mondanám. Tudom hogy letagadod. Így szitkozottam magamban egy ideig. - Nem akarsz sétálni, mert aztán tényleg ide fagyunk. - kelt fel.
- Oki - segített fel. - Köszi. És miért izgat hogy mi van velem ?
- Mert már régóta figyelek és érdekesnek tűnsz.
- Oh oki és pontosan mióta is figyelsz te kukkoló ? - nevetem el magam. Tudtam hogy kukkol a kis perverz.
- Héjj nem vagyok kukkoló csak a sulinál figyeltelek meg, meg amikor mentél haza vagy mentél el otthonról.
- És még letagadod hogy nem kukkoltál ?!
- Na jó lehet kukkoltalak, amúgy kb. 1 hete asszem figyelek vagy kevesebb. Amúgy is a kukkolás az hosszabb ideig kell csinálni. Ez megfigyelés volt. - mondta büszkén. Én csak nevetem rajta.
- Oké megfigyelő. - nevetem.
- Váltsunk témát mert ebből mindig én jövök ki rosszul. - húzta el a száját.
- Van barátnőd ? - tértem rá egy másik témára ami azért picit érdekelt. Először meglepődött, de aztán mosolygott rajt.
- Nincs, A Pledis Entertainment kiadó ahol a banda van nem engedi a kapcsolatot, mert idézem a főnököt : " Az elterelné a figyelmeteket a zenéről, dalokról és akkor volt Nu'est, nincs Nu'est!!!" és még pluszba benne volt a szerződésbe is amit aláírtunk. - nevette el ezt az egészet. Én csak tátót szájjal néztem.
- Jézusom ez szörnyű!
- Az, de nem lehet mit tenni. - mosolygott.
- És mi lesz ha szerelmes leszel ?
- Semmi. Bennem marad, nem mutatom ki az érzéseimet és az a lány meg másé lesz.
- És te ezt ennyibe hagyod?
- Hát mit tudnék csinálni?!
- Állj ki magadért, a bandáért.. - megálltam és a szemébe nézve folytattam. - ..és legfőképpen állj ki az érzéseidért! - a láttam a szemében, hogy igazam  van, hogy ő is rájött az érzések nem egy eldobható zsepi!
- Köszi - mosolyodott el.
- Nincs mit - mosolyogtam rá.
- És ha már itt tartunk neked van fiúd vagy van fiú aki tetszik neked? - vált kíváncsivá a tekintette.
- Nincs fiúm, de van aki tetszik nekem.
- És ki az ? Ismerem ? Össze tudlak vele hozni?
- Igen ismered , és nem nem tudsz vele össze hozni.
- És ki az?
- Azt nem mondom el. -értünk a házunk elé.
- Miért? - szomorodott el.
- Mert nem. - nyújtottam ki a nyelvem. - De ha megbocsájtasz be mennék.
- Oké de ezt még folytatjuk - kacsintott rám majd ölelésre tárta szét a kezét. Felhúzott szemöldökkel vizslattam, hogy mit akar.
- Egy ölelést azért kaphatnék. - mosolygott rám azzal a kisfiús mosolyával.
- Hah na jó - mentem oda és átöleltem. A teste hideg volt, de még is melegséget éreztem felőle. Épp engedtem volna el, de ő még mindig ölelt.
- Ööö Ren - mosolyogtam zavaromban.
- Jaj bocsi - jött zavarba. Nem tudom hogy tőlem vagy inkább a fagyos hidegtől de elégé kipirult az arca.
- Szia Ren - mosolyogtam rá és mentem az ajtó felé.
- Szia Rebi. -  tette zsebre a kezét és indult el. Mikor bementem illatok csapták meg az orrom. - Megjöttem
- Szia kicsim kész a kaja. - jött a válasz.
- Pillanat és megyek csak be megyek még a szobámba.
- Oké - mentem be és magamra zártam az ajtót. Neki dőltem és egy dolgon agyaltam. Nem tudhatja meg és nem is jöhet rá Ren, hogy szerelmes vagyok belé! Levettem a pulcsim az ágyra dobtam és mentem kajálni.